balloon

Nyitó oldal

Naprakész

Kukucskáljunk be óvodánk életébe

Tehetség-gondozás

Pedagógiai innovációs programok

Külön időtöltések

Fotóalbum

Leendő ovisoknak

Óvodánk a közadattárban

Tehetséggondozás
Gazdagító program a Tárogató Óvodában

„Vegyétek észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni." (Szabó Magda)

Hittel valljuk: „A kreativitással a tehetség sorskérdéseivel már óvodáskorban foglalkozni kell, hiszen ezek a kérdések már az óvodában dőlnek el leginkább”.

Megtiszteltetés számunkra, hogy óvodánkat Tehetségponttá nyilvánította a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács. 2010. 06. 19.– től Tehetségpontként megkezdtük működésünket.

Óvodapedagógiai munkánk során a kiválóan kreatív, tehetségígéretes gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amivel akarnak, szeretnek. A gyermekek fejlesztése két síkon történik: óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva, illetve kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozások keretében.

1. Melyek a komplex tehetségsegítő program céljai?

Programunk egyik legfontosabb célkitűzése:

a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. /megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/ . A kiválóan kreatív tehetségígéretes gyermekek további gondozása gazdagító program keretében.

A programban a gondozás módszere: kiscsoportos kreativitást fejlesztő "tehetséggondozó" foglalkozások kiemelten projekt módszer segítségével.

Feladataink:

  • Felismerni a kreatív gyermekeket
  • Ösztönözni, motiválni kreativitásukat
  • Kielégíteni szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági
  • Önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével
  • Elkallódás elhárítása
  • Harmonikus fejlesztés
  • Segíteni őket a különböző helyzetekben
  • Az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket

A tehetséggyanús gyermekek kiválasztásának csak akkor van értelme, ha fejlesztésüket alapos tervezőmunka után megszervezzük és vállaljuk. Első lépesként olyan speciális célokat tekintettünk át és fogalmaztunk meg, melyeknek meg kell valósulni a fejlesztés során, hogy sikeresek legyünk.

2. Speciális célok a tehetséggondozásban:

2.1. A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása.

( emlékezet, fantázia, logikus gondolkodás ) A gyermek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel. Segítenünk kell, hogy ezeket elmélyíteni tudja. Nem célunk, hogy korán „kis tudóst” neveljünk belőle, hanem, hogy a sokféle dolgot megismerve később érdeklődési irányait tudja alakítani. Vegyük körül őket minél több lehetőséggel, amelyekből tanulhatnak, a játék mindenek felett, intim körülmények tárgyi feltételek biztosítása fontos, logikai szellemi játékok, sakk.

2.2. A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése.

Problémák adódhatnak a pszichomotoros képességek, érzelmi-szociális érettség (egyenlőtlen fejlődés) esetleg motivációs területen is. Mindenképpen olyan hiányosságokat kell a „gyenge” oldalon értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel megakadályozzák. A gyermek esetleges gyenge oldalát mindenképpen diagnosztizálni kell, és szakember segítségével fejleszteni kell.

A zenei, képzőművészeti vagy mozgásos foglalkozások szerencsésen egészíthetik ki az intellektuális irányultságot, segíthetik a gyermek érzelmi-szociális fejlődését akkor is, ha a gyermek ezeken a területeken nem rendelkezik jó adottságokkal.

2.3. Minden terület fejlesztése.

A gyermekek fejlesztése során fontosnak tartjuk -a különleges esetleg fejlesztésre szoruló területek mellett-, az átlagos képességek, az egész személyiség támogatását.

2.4. Elfogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása.

A gyermeknek tisztában kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy túlbecsülje azt. Egy-egy kiemelkedő gyermek integrálásában segíthet néhány más, intellektuális téren nem olyan kiváló társa. Ezek a gyerekek általában jó szociális érzékkel rendelkeznek. Ilyenkor mindannyian átélhetik, hogy nem csak az intellektuális kiválóság az érték

2.5. A pihenés és a relaxációs lehetőség biztosítása.

Pihenni is meg kell tanulni a gyermeknek. Csak az tud igazán felfrissülni, aki szabad idejében el tudja engedni magát. Óvodában különösen nagy gondot szokott jelenteni, hogy a tehetséges gyerekek egy részének sokkal kevesebb az alvásigénye, mint kortársainak általában. A pihenés, a relaxáció lehetősége nem jelenti azt, hogy erőszakoljuk a délutáni pihenést, hanem a lehetőségét kínáljuk fel. Segíthetjük a gyermeket ezen a területen, ha ebben az időszakban különböző játékokat, foglalkozásokat kínálunk számukra: gazdagító kiscsoportos foglalkozások.

3. A tehetséggondozás óvodai értelmezése, gazdagító program keretében:

Óvodánkban a kiválóan kreatív, tehetség ígéretes gyermekek fejlesztése két síkon történik:

  • óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva
  • illetve kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozások keretében.

Óvodapedagógiai munkánk során a kiválóan kreatív gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amivel akarnak, szeretnek. Kötelességünk, hogy segítsük őket a továbbfejlődésben, erősítsük erős oldalukat, erősítsük gyenge területeiket, (melyek a fejlődését megnehezítik) olyan légkört alakítsunk ki a gyermekek körül, amely őket elfogadja, személyiségüknek fejlődését segíti. Vegyes és tiszta életkorú csoportjainkban, a mindennapi tanulásos cselekvéses helyzetekbe építi be az óvónő a kreativitást fejlesztő feladatokat, többletismereteket. A gyermekek szabadon dönthetnek részt kívánnak-e venni a felkínált tevékenységekben. Ezek a tanulásos helyzetek nyitottak, bármikor elérhetőek, de a kilépés lehetősége is biztosított a gyermekek számára. Az óvodapedagógusnak az a szerepe, hogy észrevegye, támogassa, és komplex ismeretekhez jutassa a gyermekeket, hagyja kalandozni a tudomány világában. Többféle lehetőség kínálkozik a vegyes összetételű csoportokban a tehetségfejlesztésre, itt a dúsítás mellett a gyorsítás módszere is megjelenik spontán módon, az életkori sajátosságok miatt, hiszen a kicsik, ha akarnak részt vehetnek a nagyoknak szánt foglalkozásokon. Ez gyorsabb fejlődést biztosít számukra, ugyanakkor saját koruknak megfelelő készségeik zavartalanul fejlődhetnek. Idősebb korban a felkínált gazdagító foglalkozások pótolhatják ezt a módszert, a tehetségígéretes gyermekeknek. Kiscsoportos tehetséggondozó, gazdagító foglalkozásainkkal hat éve kínáljuk meg tehetséggyanús óvodásainkat. Speciális programunkban a kiválóan kreatív gyermekek gondozása egy rásegítő programmal történik. Ennek keretében az átlag feletti értelmi képességekkel, kreativitással és ehhez kapcsolódó feladatelkötelezettséggel rendelkező tehetségígéreteknek olyan játékos foglalkozásokat tartunk, ami kielégíti tág érdeklődési területüket, illetve tovább bővíti azt. A lényeg az, hogy a gyerekek olyan komplex többletismereteket kapjanak, amivel a közeljövőben nem foglalkoznának, a programba be lehessen csempészni a lemaradó területek fejlesztését, egymásra találhassanak a hasonló érdeklődésű gyermekek, érezzék, hogy a foglalkozást vezető óvó nénivel jól megértik egymást, és hogy ezeken a másfél órás foglalkozásokon elfogadó légkör veszi őket körül. A különböző életkorú gyermekeket több óvodai csoportból válogatjuk össze. Tapasztalataink, azt bizonyította, hogy leghatékonyabban az 5- 6-7 éves korosztály fejleszthető ilyen keretek között. Az óvodás gyermekek egészséges személyiségfejlődése akkor valósul meg, ha olyan szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodó környezetet teremtünk melyben egészségesen harmonikusan én erős személyiséggé fejlődnek. Ehhez nélkülözhetetlen a gyermekek és az óvónő között kialakuló érzelmi biztonság, kötődés – ez egy kiscsoportos gyermeknél a szeretett óvó néni jelenlétét feltételezi-, mert csak ennek hatására bontakoznak ki a különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik kreativitásuk. A túl korán történő kiemelés a gyermekek képességeit korlátozhatja. A gazdagító foglalkozások akkor hatékonyak, ha kis létszámúak. A gyermekek olyan közösségben érzik magukat biztonságban, amelynek létszáma nem haladja meg a csoportba járó gyermekek életkorának a kétszeresét. Ez a megoldás 5-6-7 éves óvodások esetében maximum 10-14 főt jelent. Természetesen a létszám alakulását a foglalkozás helyszíne is meghatározza. Ez a létszám csak úgy elviselhető, hogy az előteret, a folyosót is használjuk, jó időben az udvaron tevékenykedünk. A közösségben ekkor még lehetőség nyílik társakra lelni, de a közösségi élet szabályait (például, tevékenykedni, dolgozni másokkal; erőszakmentes vitát kezelni) is megtanulhatják a gyerekek.

Intézményünkben egész évben heti 2 órában történik a kiválóan kreatív tehetségesnek tűnő gyermekek külön gondozása. A gondozás nem szűkül le korlátolt programtervezetekre, hanem egész nevelési évben folyamatos a gyermekek számára.

A programra a felhívás megtalálható: „A kukucskáljunk be az óvodánk életébe” című menüpont alatt.

4. A gyermekek kiválasztásának folyamata, szempontjai, a kiemelkedő képességek felismerése:

Segítségünkre van egy tulajdonságlista, amely az óvodáskorú „tehetséggyanús”, kiválóan kreatív gyermekekre gyakran jellemző viselkedésjegyeket tartalmazza, és egyben segít a tehetség felismerésében. Évente egy alkalommal, minden gyermeket számba véve, októberben összegezzük a lista segítségével tapasztalatainkat. A kiscsoportos korúak esetében az első időpont februárra – az óvodába kerülés időpontjához képest legalább hat hónapra- esik. A tulajdonságlistát szakmai műhely munkában dolgoztuk ki. Három felosztás szerint csoportosítottuk:

  • Kreativitás jellemzői
  • Szociális képességek jellemzői
  • Intellektuális képességek jellemzői

Ezt a csoportosítást azért tartjuk fontosnak, mivel a tehetséggondozó anyagnak fontos összetevője. Ezek azok a területek, amelyek sarkalatosak a tehetséges gyermekek gondozásában. Hangsúlyozzuk, hogy megfigyeléseink nem csupán a kreativitásra, az értelmi szférára és a szociális képességek jellemzőire terjednek ki, hanem nagyon fontosnak tartjuk a gyermeket hajtó motivációt is, de azt beépítettük a szociális képességek, és a kreativitás jellemzői közé. A mérőeszközünket a szakirodalom tanulmányozása és saját megfigyeléseink eredményeit ötvözve készítettük el. Természetesen az óvodás gyermeknél a területek nem találhatók meg ennyire tiszta formában. Minden esetben célszerű, hogy a mindennapokban nagyfokú pedagógiai érzékenységgel, belső óvónői megérzéssel, megfigyeléssel –egy pillanatra felkapom a fejem-, „mindent észrevegyünk” a gyermekek megnyilvánulásaiban, viselkedésében. A megfigyelések akkor pontosak, ha azonnal rögzítjük azokat.

Ajánlatos naponta készíteni a kreativitást megfigyelő füzetbe egyéni feljegyzéseket számunkra leginkább feltűnő dolgokról. Napi tapasztalat átadása és megbeszélése a társ óvónővel értékes információkat hordozhat. A folyamat eredményeként nem jelent számunkra nehézséget a gyermekek kiválasztása. Minél több állításnál érezzük úgy, hogy ráillik egy kisgyermekre, annál valószínűbb, hogy tehetséges. Őket nem csak a csoportjukban, hanem külön gazdagító foglalkozás keretében is fejleszthetjük. Felelősségünk óriási, hogy felfedezzük a gyermekekben rejlő tehetséget, és kellő toleranciával kezeljük a kiválasztás folyamatában. A tulajdonságlista tartalmazza a gyermekek pozitív és negatív tulajdonságait is. Nem lehet a tehetséges gyermek örömet okozó megnyilvánulásai mellől egyszerűen „lefaragni”, a kellemetleneket. Az állandóan dolgozó agyat nem lehet tetszés szerint leállítani. A szenvedélyes érdeklődés, kíváncsiság velejárója bizonyos öntörvényűség. Az eredeti látásmód megnehezíti a konvenciók és azok jelentőségének észlelését. Mindez a gyermeket kevésbé alkalmazkodóvá, és a felnőtt számára esetleg igen fárasztóvá teszi. A leggyakoribb tulajdonságok, amelyek nehézséget okoznak óvónőknek:

  • Erős kritikai érzék, a logika „túlfejlődése”,
  • Fokozott energizáltság, nem tűri a tétlenséget, kicsi az alvásigénye,
  • Makacs, véghez akarja vinni, amit szeretne,
  • Nem foglalkozik azzal, ami nem érdekli,
  • „Megszálott” –ha valami érdekli, nehéz elterelni,
  • Néha nehezen találja meg a közös hangot kortársaival,
  • Egyenlőtlen fejlődés.

Fontos megemlíteni a gyermeki viselkedést, ami ugyancsak utalhat a tehetségre, s a kiválasztás folyamatában fontos megfigyelési szempont. Ahogy kiválasztja az őt érdeklő dolgot, a mohóság, amivel ráveti magát, és a spontán, tartós, intenzív érdeklődés, amivel foglalkozik vele, mind jelzés értékű számunkra. A kiválasztás folyamatában a gyermek viselkedésében legjobban feltűnhet, hogy:

  • A számára érdekes feladatokban nem igényel bíztatást, dicséretet, az életkora szerint elvárhatónál lényegesen hosszabb ideig képes figyelni.
  • A feladatot, amit elkezd be, akarja fejezni.
  • Mindig van valami, ami nagyon érdekli őt, ami nem érdekli, azzal nem foglalkozik.
  • Sokszor foglalkozik „felnőtt” problémákkal (háború, halál stb
  • Kicsi az alvásigénye.

Ha az óvodáskorú gyermek kiemelkedő, vagy speciális képességekkel rendelkezik könnyebb a helyzetünk. A 3-4 évesen olvasni tudó gyermekre mindenképpen oda kell figyelni, mert tapasztalataink szerint az olvasás iránti nagyfokú érdeklődés az óvodásoknál iskolakezdés előtti időszakra esik. Ha korábbi időpontban tapasztaljuk, mindenképpen a gyermek átlag feletti képességét jelezheti. A korai olvasásnál érdemes bizonyos fokozatokat elkülöníteni: Szavakat, feliratokat, rendszámtáblákat olvas (5-6 éves kor táján gyakori) Mondatokat, meséket képes olvasni, de inkább maga az olvasás ténye érdekli, mintsem az olvasott szöveg. „sajátos” módon elsajátított olvasás is jellemző. Eszközjelleggel használja a könyveket: enciklopédiákat, lexikonokat.

Korán felfigyelhetünk bizonyos művészi és pszichomotoros képességekre is. A zenei tehetség (a speciális matematika mellett) az egyetlen igen korán megmutatkozó tehetségfajta. A zenei képességek öröklődnek. Korán megállapíthatók a gyermek adottságai, hallása, ritmusérzéke. Kiváló rajzkézség: ha a gyermek ügyesen rajzol, nem feltétlenül jelzi, hogy művész lesz belőle, fontos, hogy mit ábrázol, hogyan bánik a színekkel, anyagokkal, formákkal, mennyire érzelem gazdag, élményeket kifejezők a rajzok. A pszichomotoros képességek mindenütt szerepet játszanak, könnyen felismerhetőek: testi ügyesség, kézügyesség-egyes sportokban az alkalmasság. Kiemelkedő szociális, esetleg vezetői képesség is megmutatkozik óvodáskorban, magas színtű empátiás készség, szervezői hajlam, döntéshozó képesség.

Megbízható eredményt akkor kapunk, ha a gyermekekkel foglalkozó összes felnőtt véleményét egybevetjük. Kollégáinknak, ha kérik, szívesen nyújtunk segítséget a gyermekek azonosításában, a tehetségcsírák felismerésében. Konzultációt kezdeményezhetnek velünk, hospitálásra hívhatnak, hogy közösen tervezhessük meg a gyermek fejlesztésének további útját.

Tehetséggondozással foglalkozó személyek

Szakmai végzettsége

1. Tehetségfejlesztő szakértő:

  • Bognár Sándorné tehetségfejlesztő szakértő óvodavezető
  • Horváth Rita tehetségfejlesztő szakértő óvodapedagógus
  • Marcali Hilda tehetségfejlesztő szakértő óvodavezető helyettes

A tehetséggondozók célja szakértelmük figyelembevételével: kiemelkedő képességű kiválóan kreatív gyermekek komplex személyiségfejlesztése

Szakmai végzettsége

2. Tehetséggondozó pszichológus:

  • Rogácsné Szímeiszter Helga tehetséggondozó pszichológus

A tehetséggondozó pszichológus célja szakértelme figyelembevételével:a pszichológus által irányított tehetségazonosítás, egyéni mérés elvégzése, az intézményi helyi " Fejlődésem Története"c. egyéni fejlettségmérő és fejlesztést meghatározó BGR regisztrációs rendszer alapján intézményi szinten kidolgozott tulajdonságlista figyelembevételével.

Szakmai végzettsége

3. Fejlesztőpedagógus:

  • Bognárné Baricz Edina

A fejlesztőpedagógus célja szakértelme figyelembe vételével:speciális diagnosztizálás, fejlesztés, a tehetséges gyermekek gyenge oldalának erősítése.

5. Kiscsoportos gazdagító foglalkozások szervezése, a kiválóan kreatív, tehetséggyanús gyermekeknek:

Azokat a gyermekeket, akikre a listában szereplő tulajdonságok több mint a fele illik, kiválasztjuk, így ők kerülnek be tehetségfejlesztő csoportunkba. Nem zárkózunk el az olyan gyermekek beemelésétől sem, akik nagyon kilógtak a sorból, a tulajdonságlista tartalmi elemeivel is csak kis mértékben tudjuk beazonosítani őket. Ezekben az esetekben mindig az óvónők megfigyelései a döntőek, ha ők látnak valami „csodát” a gyermekben, akkor mi nem kételkedtünk ebben, és bekerül a csoportunkba. Fontos elvnek tartjuk, hogy egész évben, folyamatosan érkezhessenek és kapcsolódhassanak be a csoport munkájába a kiválasztott gyermekek. Mindenkinek, aki a gazdagító foglalkozásokra jár, felkínáljuk a szabad választás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek szabadon dönthetnek arról, részt kívánnak-e venni a felkínált foglalkozásokon, vagy nem. Tehát ha bekerült a gazdagító programba, csak akkor nem jár oda, ha nem akar. Felnőtt ezt nem befolyásolja.

A kiválasztás után, óvoda szinten team megbeszélést szervezünk. Ezen a megbeszélésen megtörténik a gyermekek átadása és átvétele. Alkalmunk nyílik arra, hogy kicseréljük gondolatainkat, megtudjunk a gyermekekről minden olyan információt, ami számunkra és természetesen a gyermekek előnyére fontos lehet. Ezeket a megbeszéléseket, ha csak az óvodapedagógusok nem igényelik előbb, háromhavonta megismételjük. Eközben folyamatos kapcsolattartásban érdeklődünk az összes kiválasztott tehetséggyanús gyermekről, fejlődésükről, az esetleges gondokról. Segítjük a kollégákat tehetségfejlesztő munkájukban, szakmai tapasztalatunkkal, szaktudásunkkal.

Célunk:pozitív szemléletet átadni óvodapedagógus társainknak, együtt gondolkodva, segítve bevonni őket tervező, szervező munkánkba.

A szülők tájékoztatása, segítése és bevonása is kiemelt feladatunk.

Célunk:támogatni és segítséget nyújtani a „kiválóan kreatív” tehetséggyanús gyermekek szüleinek.

Erre jól használható:” Szülői kérdőív a kiválóan kreatív gyermek megismerésére”,című kérdőív, melyet team munkába dolgoztunk ki. Ennek segítségével feltérképezzük, mit gondolnak a szülők gyermekük képességeiről, van-e valamelyiküknek speciális, kiemelkedő képessége, hobbija, esetleg ezt megosztaná-e velünk. Ezek az információk a későbbiekben segíthetik a szülők és a tehetségfejlesztő óvónők közötti együttműködést. A szülők partnerként vehetnek rész a tehetségcsoport munkájában. A „kiválóan kreatív” gyermekek nevelése, magatartásbeli különlegességei nehézséget okozhatnak szüleiknek. Megteremtjük azokat a fórumokat, önsegítő csoport formát, hogy gyermekeik nevelésével kapcsolatos kérdéseiket feltegyék, felvessék problémáikat, kicseréljék tapasztalataikat, amelyek segítenek nekik saját problémájuk megoldásában.

Évente egy alkalommal pszichológust is meghívunk a programra. A részben irányított beszélgetések alkalmával a következő témákat szoktuk érinteni:

  • Kreatív vagy tehetséges? Mindenek előtt gyermek! Óvodástól elvárható viselkedést várjunk tőle.
  • Bátorítsuk, de ne erőltessünk rá semmit!
  • Érezze, hogy figyelünk rá, akár tehetséges, akár nem!

6. A tehetséggondozó program során alkalmazott módszerek, tevékenységek:

A kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozásokat kiemelten projekt módszer segítségével valósítjuk meg. A külön gondozásban a gyermekek fejlesztése gazdagító projektek segítségével történik. A sokszínű témákat, tevékenységeket tartalmazó projekt kosárból folyamatosan kínáljuk a gyermekeket, hogy bátran fogyasszanak, mohón vessék rá magukat az ismeretlenre, az érdekességre, az újdonságra, soha ne érezzék a „jó lakottság érzését”.

Csoportosítjuk a gyermekeket, a tehetségüket feltételező területek szerint, mert a projektek kiválasztásánál, a feldolgozás folyamatában, módszerek, eszközök felkínálásában segítséget nyújt. A gazdagító programba résztvevő kiválóan kreatív, tehetséggyanús gyermekeket a következő speciális képességek szerint próbáljuk csoportosítani:

A területek a következők lehetnek:

  • Kiváló rajzkészség,
  • Zenei hallás, ritmusérzék, hangterjedelem
  • Természetismereti témakör
  • Matematikai képesség
  • Anyanyelv-kommunikációs képesség
  • Testi ügyesség, tánc-harmonikus mozgás, versenysportra való alkalmasság,
  • Kiemelkedő szociális képesség, vezetői képesség

Célunk, hogy a kiválóan kreatív, átlag feletti intellektuális és szociális képességekkel és az ehhez kapcsolódó nagyfokú motivációval rendelkező tehetségígéreteknek olyan tanulási helyzeteket teremtünk, ami a tág érdeklődési területüket kielégíti, illetve tovább bővíti. Közben kérdéskultúrájukat, logikus gondolkozásukat, problémamegoldó képességüket, memóriájukat és kifejezőkészségüket is fejlesztjük. Különösen hasznos lehet, hogy a gyermekek egymásról különböző képességeikről sokféle információt gyűjtsenek be, a képességek által minél több tehetségterületekkel találkozhassanak. A gazdagító programban résztvevő gyermekeknél nem a teljesítményeket várjuk tőlük, hanem az új élmények szerzése a lényeg, a többi különböző kreatív tulajdonságokat hordozó gyermekek által. A módszer komplexen szolgálja a tehetséges kreatív gyermekek haladási ütemét.

Éves programjaink között szerepel:

  • Közös kirándulások szervezése
  • Zenebirodalom: hangverseny látogatás
  • Kovács Margit Múzeum megismerése, bekapcsolódás a „kis szobrász” program

A projektek kiválogatása, felkínálása tudatos felkészülést kívánnak tőlünk. A választás lehetőségének biztosítása, a kalandozások, az én másképp csinálom, másképpen képzelem helyzetek megteremtése, minden gyermeket együttgondolkodásra, együtttervezésre inspirál. Ügyelünk arra, hogy az azonos érdeklődésű gyermekekkel, azonos tartalmú projekteket dolgozzunk fel. Eközben erős oldalukat erősítjük, a gyenge területeiket fejlesztjük, ezáltal komplexen, harmonikusan fejlődik egész személyiségük. A projekteket tartalmazó füzetben részletesen megtalálható a feldolgozás tartalma és módja.

A gyermekeket a gondolkodtató, egy-egy területen bő ismeretanyagot szolgáltató projektek lekötik, fantáziájukat beindítják. Hatására otthon is folytatódnak a kísérletek, kutatások, gyűjtések, melyeket a következő foglalkozásra elhoznak és bemutatnak a gyerekek. Néhány feldolgozott projekt címe: Űrutazás: bolygók a világűrben; Mesék világa; Prokofjev: Péter és a farkas; Világtű játék stb

A projektek feldolgozása mellett alkalmanként gondolkodtató, kreativitást fejlesztő „akadályversenyt” is szerveztünk a gyerekeknek, melyek alkalmával egyedül vagy kiscsoportban, egymással kooperálva oldhatnak meg feladatokat. Minden gyermekről személyiséglapot vezetünk, amely a gyerekek általános adatait, a tehetséget, feltételező adottságokat, ha van, a fejlesztésre szoruló területet, valamint a foglalkozásokon tapasztalt megfigyeléseket tartalmazza.

7. A tehetséggazdagító program feltételei:

Személyi feltételek biztosítása.

A tehetségfejlesztő team tagjai:

  • Bognár Sándorné óvodavezető szakvizsgázott óvodapedagógus
  • Horváth Rita szakvizsgázott óvodapedagógus
  • Marcali Hilda szakvizsgázott óvodapedagógus óvodavezető helyettes

Tehetségfejlesztési Szakértő és Tehetséggondozás és Fejlesztés Specializáció szakirányú végzettség

A tehetségfejlesztő team munkáját a következő célok határozzák meg:

  • Felismerni és gondozni a tehetségcsírákat óvodai keretek között, csoportjukban és kiscsoportos gazdagító foglalkozásokon.
  • Segíteni az óvodapedagógusokat a tehetséggondozás megvalósításában: szellemi-önképzés, szakmai tárgyi feltételek biztosításával-könyvekkel, cikkek sokszorosításával, belső kolléga illetve külső szakember előadásának megszervezésével, óvodán belüli bemutató foglalkozások tartásával, óvodán kívüli tapasztalatok megismerésével, - mások, hogy csinálják?-, pályázati lehetőségek kihasználásával.
  • Segítve bevonni a szülőket tehetségfejlesztő munkánkba
  • Feladatainkat mindig az éves feladatterv alapján határozzuk meg.
  • Újszerű párhuzamos technikák bemutatása: pókábra, gondolattérkép.
  • A gyermekek átadása-átvétele a tulajdonságlista alapján.
  • Együttműködő kapcsolat ápolása a győri Mentori műhellyel.

A tárgyi feltételek biztosítása.

A gyermeki fantázia rugalmasságának fejlesztésére a legkülönfélébb anyagok felkínálása és az ezekkel való foglalatoskodás lehetőségének biztosítása fontos feladat. Egy részét nyertes pályázatokból tudjuk finanszírozni, de sok ezer beszerezhető, ha a gyermekekkel közösen, a szülőket bevonva a környezetünkben lévő „hulladékokat” összegyűjtjük. Ennek tárolására alakítottunk ki egy sarkot, ahol a „kacatos ládába” minden megtalálható: anyagok, fonalak, gyapjú, rafia, drótok, stb. találhatók. Sok jelmezünk, kellékünk, fejdíszünk, parókák segítik az átváltozást, bútoraink, asztalaink, székeink is mobilok, ide-oda mozgathatóak. Mindent lehet használni, változtatni, átalakítani, beépíteni az ésszerűség határain belül. Célunk, hogy a gyermekek körül mindig legyenek olyan dolgok, amik érdeklik őket, ehhez szabadon hozzáférhessenek, és sokféleképpen felhasználhassák. Ahhoz, hogy a gyermekek kreativitása minél jobban kibontakozhasson, olyan gazdag kelléktárra van szükség, melyből bátran és bőven válogathatnak tevékenységeik során. A különböző tevékenységi területekhez próbálunk olyan eszközöket is biztosítani, melyekkel a mindennapok során csak ritkán találkozhatnak.

  • Ábrázolás-kézimunka- művészi tevékenységek gyakorlásához változatos, jó minőségű írószerek, rajzeszközök, festékek, pasztellkréta, üvegfestékek, különleges rajz-és kartonpapírok, dekortermékek, művész agyag, fonalak, anyagok,formavágó gép, stb. áll a gyerekek rendelkezésére.
  • Zenei tevékenységekhez sokféle ütős-és ritmushangszer, dallamcsövek, csengettyűk várják a gyerekeket, de kipróbálhatják megszólaltatni a furulyát, hegedűt, gitárt, szintetizátort, harmonikát is.
  • Megfigyelésekhez, kísérletezéshez nagyítók, mikroszkóp, távcsövek, fényképezőgép nyújtanak segítséget.
  • A nagyvilág megismeréshez, természeti környezetünkben való kutakodáshoz földgömböt, térképeket, érdekes könyveket, CD-ket használhatnak a gyerekek.
  • Logikájuk, gondolkodásuk, képességeik fejlesztéséhez változatos fejlesztőjátékok állnak a rendelkezésükre.
  • • Improvizációhoz, dramatikus-és szerepjátékhoz, bábozáshoz különböző színű és méretű anyagokat, jelmezeket, fej-kesztyű és újj bábokat, paravánt vehetnek igénybe a gyerekek.

Ezeket a tárgyi feltételeket a gyerekek a projektek feldolgozása során változatosan használhatják, segítségükkel ismereteiket, készségeiket sokrétűen bővíthetik, fejleszthetik, a különböző eszközök változatos, átlagtól eltérő használata során kreativitásuk szárnyalhat, tehetséget mutató területükön nagymértékben fejlődhetnek, belső késztetésből fakadó kíváncsiságukat maximálisan kielégíthetik.

„Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni”. (Maria Montessori)

Csoportjaink